25.rész

Háát sziasztok!! :) Meghoztam a kövi részt. Remélem,hogy tetszenek benne a mozgóképek...:) Imádlak titeket!...:$
*Rebecca*
-Kérlek Louis! Most egy kicsit magunkra tudnál hagyni Rebecca-val?-mondta Vivienne,Chery anyja.
-Persze! Rebecca megvárlak a kocsinál oké?-adott egy puszit.
-Rendben sietek!
***
-Mit szeretne elmondani?-kérdeztem.
-Hol is kezdjem? Emlékszel,amikor még nagyon kicsi lányok voltatok Cheryllel?
-Igen.
-Mindenki azt mondogatta,hogy mennyire hasonlítotok,mintha testvérek lennétek.....Nos,és ez igaz. Te és Cheryl testvérek vagytok!-mondta ki.
-Tessék?????-döbbentem le.
-Igen...sajnálom,hogy csak most tudtad meg,de "anyukádék" nem engedték elmondani...
-Mi? Akkor nem anyáék gyereke vagyok,hanem a tiétek?-kérdeztem hitetlenkedve.
- Nagyjából.
-De akkor engem miért anyáék neveltek?
-Mert félig-meddig apukád gyereke vagy.-válaszolt.
-Nanee! Most akkor mi van?
-Sajnos mielőtt anyukádék összeházasodtak volna,Én lefeküdtem apáddal és hát így jöttél Te. De nagyon...-de itt belevágtam.
-És ezt nekem miért nem mondta el senki??????? Jajj,bocsánat,tudom,hogy miért! Mert Én csak egy senki vagyok!!! Át lehet vágni,lehet neki hazudni.....nem fáj neki semmi.....-mondtam a végét már alig hallhatóan.
-Sajnálom..-sírta el magát Vivienne.
-Nem..semmi baj. Viszontlátásra.-fordultam meg és elrohantam.
***
Mikor a kocsihoz értem,Loui már várt.
-Mi történt??-kérdezte,amint meglátta,hogy mérges vagyok.
-Megyünk haza holnap!-szálltam be a kocsiba.
Amikor beléptünk a házba,megkerestem "anyáékat".
-Sziasztok!-köszöntem flegmán.
-Szia Kincsem!-jött oda "anyám",de Én eltoltam magamtól.
-Mi a baj?-nézett rám.
-Óóó,semmi...csak az derült ki,hogy Ti 18 éve hazudtok nekem!!!!!!!!!!!!-kiabáltam.
-Jajj,ne! Ki mondta el? Nagyon sajnálom..-szólalt meg apa.
-Nem kell engem sajnálni! Most már tudom,hogy milyen hazugságban élni...és elmegyek innen!!! Soha többé nem akarlak látni titeket!-mondtam sírva,majd felrohantam és elkezdtem pakolni.Miközben pakoltam,eszembe jutott valami.Berohantam a fürdőbe,előkaptam a borotvámat és végighúztam a kezemen.Ekkor valaki kopogott.
-Kiaz?
-Louis.
-Egy pillanat.-mondtam,és próbáltam eltakarni a vágást.
Ekkor belépett Louis és leült mellém az ágyra.
-Mi történt?-nézett rám.
Én mindent elmeséltem neki,majd így szólt.
-Mindenképpen haza akarsz menni holnap?-kérdezte és sajnos megfogta a kezeimet.
-Igen.
Ekkor meglátta,hogy véres a pulcsim újja.
-Ez vér?
-Nem..-rántottam el a kezem.
-Na,add csak ide!-utasított,mire engedelmeskedtem.
Lassan felhúzta a pulcsit a kezemen,és így meglátta a vágásokat.
-Rebecca! Ez semmit sem old meg!!! Annyira rossz nézni,hogy ezt csinálod..-ölelt magához.
-Tudom.....és sajnálom..de annyira jó érzés volt kiadni magamból.-fordultam el,mire Ő átölelt.

-Nem lesz semmi baj! Holnap hazamegyünk rendben?-suttogta.
-Rendben.
***
Másnap délelőtt,köszönés nélkül távoztunk Louival. Fogtunk egy taxit és felmentünk Pestre.Pár óra múlva már repülőn ültünk,és Én sikeresen bealudtam.Álmomban az univerzumban sétágattam..(?)

Arra ébredtem,hogy Loui a nyakamat puszilgatja.
-Héé!-keltem fel.
-Mindjárt leszállunk,azért keltettelek fel.-mondta.
-Ajj,pedig olyan szépet álmodtam...ez fáknyúl!-durcáztam be,mire elnevette magát.

-Butaaa.-borzolta össze a hajam.
-Ez nem ér! Most szétment a hajam.-nyafogtam.
-Tipikus Zayn....-legyintett,mire felröhögtem.
Pár perc múlva leszálltunk,majd az otthonunk felé vettük az irányt.
Otthon,Harry nyitott ajtót egy banánnal a szájában.

-Banáááááááááááán!!!-ugrottam rá és elestünk.
-Nekedis szia Tündérke!-puszilt meg,mire én kikaptam a kezéből a banánt,és megettem.
-Hmm,finom volt.Amúgy szia mindenki.-mondtam nyugodtan a döbbent arcoknak.
Erre Ők is elkezdtek röhögni.
-Nickyyyyy,Noraaaaaaa,Kateeeeeeee!!!!-futottam oda hozzájuk.
-Rebeccaaaaa!!!!-öleltek meg.
***
Délután lementünk a parkba sétálni.
-Megígérjük,hogy normálisak leszünk.!-mondták a fiúk,mire felcsillant a szemünk.-Egy másodpercig.-tették hozzá és elkezdtek összevissza rohangálni.
-Komolyan mondom ezek lükéééék!-kiabáltam.
-Te beszélsz?-mondta Nora vigyorogva.
-Igen!-nevettem fel.

*Niall*
Örülök,hogy Rebecca és Louis ilyen boldogok,de most rajtam a sor,hogy meghódítsam életem szerelmét...