18.rész

Ezt hallgassátok közbe: (:
http://www.youtube.com/watch?v=xGPeNN9S0Fg
*Louis*
Ezt a napot sosem fogom elfelejteni......
***
Amikor elbúcsúztam Harry-től,beindítottam a motort és elindultam.Kitaláltam,hogy egy éles kanyarnál nem fékezek és kész.......
Egész végig Rebecca járt a fejembe...az,hogy mennyire gyönyörű,okos és hűséges.! Egyre jobban elgondolkoztam és a végén egy gyönyörű helyen kötöttem ki. Volt ott egy tó és fák vették körül.
Még csak kora délután volt,ezért a madarak csiripeltek és a levelek susogtak.

 Gyönyörű hely volt....de közben nagyon ismerős is.! Aztán rájöttem,hogy itt voltunk egyszer a fiúkkal.Emlékszem, aztmondtam, hogy ez a kedvenc helyem.! Lefeküdtem a fűbe és gondolkoztam! Szerettem magamba fordulni,mert olyankor nem tud bántani senki.!
***
Nagyon sok ideig lehettem ott,mert már korom sötét volt. Lassan visszasétáltam a kocsihoz beültem,majd elhajtottam. Irtózatos sebességel mentem,amikor megláttam egy kanyart.....
*Rebecca*
A gépem délután fél egykor indult,ezért gyorsan bekaptam valamit és elindultam. Fogtam egy taxit és 10 perc múlva már a reptéren vártam.
***
Mikor leszálltam a gépről,megkerestem azt a címet,amit Harry diktált le nekem. Egy luxushotel volt(mi más?). Amikor megtaláltam a 210-es szobát,bekopogtam,majd Harry nyitott ajtót.
-Szia!! Annyira örülök neked Reb!!!-ölelt magához szorosan.
-Szia! Énis neked!! Louisról tudsz valamit??-kérdeztem.
-Sajnos nem...de sokat gondolkodtam,hogy hova mehetett....-mondta.
-És jutottál valamire?-tudakoltam.
-Igen..emlékszem egyszer itt New Yorkba voltunk a fiúkkal egy gyönyörű helyen!-válaszolt.
-Oda megyünk! Tudod merre kell menni??-kérdeztem.
-Azthiszem igen.-ültünk be a kocsiba.
***
-Harry biztos jó fele megyünk? Mert már 3 órája kocsikázunk!-néztem rá.
-Igen! Erre kell menni az 100%.!-mondta magabiztosan.
Ekkor megláttunk egy fénycsóvát,ami vészesen közeledett felénk.
-Harry?????????-kiabáltam.
-Szállj ki!!!-ordított rám,mire kipattantam és megláttam,hogy egy kocsi közeledik. Odaálltam az út közepére és vártam,mert tudtam,hogy Louis az.Megismertem a kocsit. Amikor már csak kb.száz méterre volt tőlem,elkezdett dudálni eszeveszetten. Én csak álltam...nem nagyon félek semmitől..a haláltól meg egyáltalán nem!
Minden 1 másodperc alatt történt..Louis még mindig dudált,Harry kiabált,hogy jöjjek el onnan,és ekkor odaért a kocsi!!!
Fékcsikorgatva próbált megállni....végül kb.10 centire állt meg előttem.! Én csak mosolyogtam.
Ekkor Louis kiszállt,majd rám emelte a tekintetét és....
*Louis*
Mikor megláttam,hogy Rebecca áll előttem.Dudáltam és fékeztem,majd nagyon kicsivel előtte álltam meg. Nem bírtam elhinni,hogy majdnem megöltem,és,hogy itt van.
Kiszálltam a kocsiból,ránéztem,de Ő csak mosolygott. Odasétáltam hozzá,lassan megérintettem az arcát,mire Ő is az enyémet.
-Rebecca! Tényleg Te vagy az?-kérdeztem halkan.
-Igen Loui,Én vagyok!-motyogta.
-Miért jöttél el? Miért nem hagytál meghalni? hisz,Én megcsaltalak...-sírtam el magam.
-Mert sokat jelentesz nekem Louis! Én nagyon szomorú vagyok,hogy megcsaltál.....de szeretlek,és nem tudok nélküled élni!-potyogtak az Ő könnyei is.
-Annyira sajnálom Rebecca!! Nem tudom,hogy mi ütött belém....de nagyon megbántam!! Az Én életem egy roncs lett amióta elhagytál......-fakadtam ki.
-Dettó....-törölte le a könnyeit,de közben felcsúszott a karján a pólója és megláttam a vágásokat.
-Kérlek ne csináld ezt Rebecca!!!!!! Nem érdemled meg!!!!!! Én ezt nem tudom végig nézni...meg tudsz nekem bocsátani????????-kérdeztem nagyon félénken.
-Hát.....Szeretlek te bolond!!!!!-borzolta össze a hajam,amire elmosolyodtam.
-ÍGÉREM,HOGY SOHA EBBE A BÜDÖS ÉLETBE NEM CSALLAK MEG SZERELMEM!!!!!!-mondtam nagyon hangosan,majd felkaptam és pörögtem vele kb.10 kört.
-Okiiii Louis csak tegyél le!!!-visított,mire azonnal letettem.
Ekkor megcsókolt,nagyon hosszan..és engem átjárt a boldogság. Legszívesebben soha nem engedném el...
*Rebecca*
Mikor nehezen elengedett Loui,hátranéztem és megláttam Harry-t aki önelégülten vigyorgott. Erre önkétlenül Én is elmosolyodtam,majd összekulcsoltuk a kezeinket,és elindultunk a kocsi fele.
-Na kibékült a gerlepár?-nevetett.
-Igen....imádom Rebeccát!!!!!-puszilt meg Loui századszorra.
-Énistéged.! Na,de menjünk vissza a szállodába.-utasítottam a fiúkat.
***
Mikor beléptünk a hotelszobába,a fiúk ott ültek aggódva a kanapé. Ekkor Niall felnézett és felcsillant a szeme.
-Louiiiiiiiiiiiiiiiiis!!!!! Harryyyyyyyy!!!! És Reeeeeeb??-nézett rám.
-Szia Niall. igen Én vagyok!-nevettem el magam.
-Hálisten...de Reb akkor most????-kérdezte óvatosan Zayn.
-Igen,kibékültünk..!-vigyorodtam el,mire Loui megszorította a kezem.
-Yeaaaaaah!!!-üvöltötték egyszerre(!) a fiúk.
-Ennyire hiányoztam?-mosolyodtam el.
-Nagyooon.-jöttek oda,majd megöleltek.
-Énis szeretlek titeket Fiúk!-suttogtam.
-Amúgy hol vannak a lányok?-kérdeztem.
-Vásárolnak és aztmondták csak holnap jönnek haza.-mondta Harry.
-Tehát nem tudják?
-Nem...
Kis idő múlva a fiúk kitalálták,hogy felelsz vagy merszezzünk.
Körbe ültünk,majd Harry pörgetett,és persze,hogy rajtam állt meg. Láttam rajta a perverzséget.
-Oké Reb! Menjetek be Louissal a szobájába,de úgy,hogy mindkettőtökön csak fehérnemű van.-jelentette ki.
-Álmodj királylány!!!-nevettem fel.
-Akkor adj zálogot!!
-Mit??-kérdeztem.
-A pólódat!-kacsintott rám Zayn.
-Végülis...egyszer élünk!!!-morogtam,,majd levettem.
Minden fiú megbámult,majd nekem kezdett elegem lenni és bevonultam Loui szobájába. Póló nélkül....
Ekkor kopogást hallottam.
-Bejöhetek?-kérdezte Loui,majd belépett.
-Ezt kint hagytad.-adta a kezembe a pólómat.
-Köki! Elmegyek fürödni..-mondtam,majd bevonultam a fürdőbe.
Amikor végeztem,kimentem és megláttam,hogy Loui az ágyon horkol. Elnevettem magam,ami egy kicsit hangosra sikeredett.
-Kösz a felébresztést Kincs.-mordult rám édesen.
-Máskor is.!-huppantam az ölébe,majd megcsókoltam.
Pár perc után áttért a nyakamra...elkezdte csókolgatni,puszilgatni,és a végén kiszívta.
-Hééé,erről nem volt szó.!-durcáztam be.
-Pardon.!-kacsintott rám,mire Én ledöntöttem és rámásztam. Leszedtem róla a pólót és a mellkasát kezdtem puszilgatni.
-Rebecca most ezt nem kéne,mert tudom,hogy Te még nem szeretnéd és Én pedig várni fogok,de ha ezt folytatod.......-nevetett szégyenlősen.
-Oké igazad van!-feküdtem le mellé,majd átkarolt és elaludtunk.
***
Reggel,amikor kinyitottam a szemem,megláttam,hogy Loui engem bámul.
-Miért nézel így rám?-törtem meg a csendet.
-Nem Téged,Én  a tökéletességet nézem.-mosolyodott el.
-Köszönöm,hogy vagy nekem....-bújtam oda hozzá.
-Én köszönöm!!!
Ennyire még soha nem voltam boldog!!!!!
*Louis*
Boldog vagyok.!