27.rész

Na törpék meghoztam az új részt!..:$$
*Rebecca*
Már egy ideje sétálgattam London utcáin zokogva,amikor hallottam,hogy valaki rohan utánam. Hátrafordultam és ledöbbentem.
-Te mit csinálsz itt? Hogyan találtál meg??-kérdeztem Harryt.
-Louis nagyon ki van borulva,ezért jöttem Én..-mondta zihálva.
-Ja biztos ki van borulva..-mordultam rá,mire megint rám jött a sírás.
-Kérlek hallgass meg Reb! Louis nem olyan fiú,aki csak úgy megcsalna valakit. Ő tényleg nagyon szeret téged! Eleanor csak kitalálta ezt! Valahogy ellopta Louis egyik alsóját,és azt hozta ide.-magyarázott.
-Biztos?-kérdeztem szipogva.
-Ő a legjobb barátom! 100%-ban biztos vagyok benne.!-mondta.
-Harry! Miért vagyok ilyen szerencsétlen? Mindent elhiszek,és mindig Én bántom meg Louist. Megérdemlem..-rogytam le a földre.

-Rebecca! Ne csináld ezt! Mindenki nagyon szeret Téged! Louis pedig nem bír nélküled élni.-ült le mellém.
-Nagyon sajnálom..csak tudod engem már nagyon sokszor megbántottak érzelmileg,és ezért vagyok olyan amilyen.-fakadtam ki.
-De ezen túl kell lépned! Én is sokmindenen túlléptem már. Most rajtad a sor,és Louison,hogy boldogok legyetek! Érted?-húzott fel a földről.
-Igen! Ez sokat segített.Köszönöm.-öleltem át.
-Bármikor. Na gyere menjünk haza!
-Rendben.
***
Fél óra múlva,már a bejárat előtt álltunk.
-Minden rendben lesz!-nyomott egy puszit az arcomra.
-Huhh! Na menjünk.-nyitottam ki az ajtót.
Amint beléptünk,megláttam,hogy Louis köré gyűlt mindenki.
-Sziasztok! Ezt nézzétek kit hoztam!-mondta,mire Én kiléptem a háta mögül.
-Reb?-nézett rám Zayn.
Ekkor Louis felpattant,és odafutott hozzám.
-Annyira örülök,hogy visszajöttél! Nagyon-nagyon sajnálom,de hidd el,hogy nem feküdtem le Eleanorral.-sírta el magát.
-Elhiszem Louis,és Én sajnálom.-mondtam,mire Ő nagyon szorosan magához szorított.

Mikor nagy nehezen elengedtük egymást,Niall szólalt meg a hátunk mögött.
-Mit mondott Harry,hogy így meggondoltad magad?-kérdezte.
-Az maradjon a mi titkunk.-néztem Hazzára,mire Ő kacsintott egyet.
-Minden rendben?-jött oda Nicky.
-Persze!-öleltem meg.-Minden a legnagyobb rendben..-gondoltam magamban mosolyogva.
***
-Mégegyszer annyira sajnálom..-motyogta Loui este az ágyban.
-Énis.-pusziltam meg.-Szeretlek.
-Örökké.-mondta ki,aztán mindketten elaludtunk.
*Harry*
Reggel,amikor lementem,Liam épp újságot olvasott.
-Jóreggelt! Mit olvasol ennyire?-kérdeztem.
-Ezt.!-nyomta az orrom alá.
Megláttam,hogy az újság címlapján Reb és Én vagyunk,amint ölelkezünk,és ez volt a cím:"Harry Styles ráhajtott legjobb barátja szerelmére?"
Amint elolvastam,elöntött a düh.
-Mégis mi a jóédesfranc ez?-dobtam el az újságot.
-Én is ezt kérdezem.-szólalt meg mögöttem Nicky,kezében a lappal.
-Nicky! Én nemtudom,hogy miért állították így be ezt! Nem vagyunk egymásba szerelmesek,csak barátok! Én csak segíteni próbáltam neki. Ugye megérted?-néztem rá.
-Nem..-mondta és felfutott.
Ekkor Rebecca és Louis érkezett meg.
-Miért vágtatott fel Nicky?-kérdezte Reb.
-Mert,azthiszi,hogy megcsalom.Veled.-mondtam szomorúan.
-Miből gondolja ezt?
-Ebből!-dobtam le elé az újságot,mire olvasni kezdte.
-Ezek mindent felfújnak??-kérdezte mérgesen Loui. Örülök,hogy Ő legalább nem hiszi el.
-Úgylátszik..
-Na megyek beszélek Nickyvel!-futott fel reb.
*Rebecca*
Beléptem Nicky szobájába,de Őt sehol sem láttam.
-Nicky?
-Itt vagyok!-kiabált a fürdőből.
Bementem a fürdőbe,ahol Nicky a földre kuporodva sírt.
-Jajj,ne sírj! Nem csal meg Harry! Csak megpróbált segíteni rajtam. Hiszen tudod,hogy az újságírók milyenek?!-öleltem meg.
-Én elhiszem..és nem is azért sírok!-mondta.
-Akkor miért?
-Azért,mert nem Ő,hanem Én csaltam meg..-pityeredett el újra.
-Mi??-csodálkoztam.
-Igen..sajnos. De ezt csak Te tudod! És nagyon-nagyon kérlek,hogy ne mondd el senkinek!!-kérlelt.
-Rendben! Viszont,akkor ígérd meg,hogy soha többé nem csinálsz ilyet!-mondtam komolyan.
-Hidd el,hogy még meg sem fogom próbálni.!-ölelt meg.
-Oké! Na gyere!-álltam fel és lementünk.
A lépcső alján Loui ült és úgy nézett ki,mint egy idióta.

-Fogyaléék!-kiabáltam oda neki,mire bedurcizott.
Eközben Nicky félrehívta Harry-t. Remélem,hogy minden rendbe jön.
-Loui,miért vagy ilyen buta?-néztem rá.
-Mert Kevin él!!-kiabált. Én csak megforgattam a szemeim,majd adtam egy puszit a szájára. Aztán a pusziból csók lett,végül a szobámban kötöttünk ki.
***
-Nem kéne lemennünk?-kérdeztem.
-De KÉNE!-mondta,kihangsúlyozva a kéne szót.
-Najó Én megyek!-álltam fel és öltözni kezdtem.
-Te nem jössz?
-Jó a látvány..-mosolyodott el perverzül.
-Hisz,most láttál.-röhögtem el magam.
-De Veled nem lehet betelni.!-kelt fel.
***
Mikor leértünk,mindenki csodálkozva nézett ránk.
-Volt egy gyors menet?-kérdezte gonoszul Harry.
-Hahaha...No.-válaszoltam.
-Najó,mindegy! Holnap megyünk korizni!-visított Zayn.
-Jupíí! Imádok korizni!-ugrottam a nyakába.
Ekkor felállt Harry és Zaynnel elkezdtek táncikálni. Elég borzalmas látvány volt..

Pár perc múlva elültem Harry mellé.
-Minden rendben?-mondtam szinte kiabálva,mert Loui visításától nem hallottam semmit.
-Igen! Köszönöm.-ölelt meg.
Ez a nap nagyon fárasztó volt..de megérte,mert holnap korii.
Ezzel a gondolattal aludtam el,Loui mellett.